December 1-től 20-ig rengeteg, szebbnél szebb képeslapot írnak. Van olyan, aki akár 100-100 darabot ír és kap. Ezeket a külön jelzéssel ellátott borítékokat a posta január 1-én kézbesíti. Nagyon kell sietni a viszonzással, ha olyan valakitől kapnak, akinek nem írtak!
Decemberben rengeteg előre elkészített ajándékot adnak, illetve küldenek postán szép dobozban és még szebb csomagolásban. A gyerekek újévre pénzt kapnak szép borítékban.

A háziasszonyok újév előtt végzik el a nagytakarítást, így készülnek fel az ünnep fogadására: újra cserélik a papírt a tolóajtóban, hogy tiszta lakással várják az újesztendőt, és feldíszítik a házat. A ház elé, a bejáratnál a következőkből készítenek dekorációt:

• fenyőágból, mert örökzöld, a hosszú élet jelképe
• bambuszból, mert hajlik, de nem törik
• szilvavirággal, mert ez a legkorábban virágzó fa
• daruval (curu): az 1000 hajtogatott daru a hajtogatás közben elképzelt kívánság beteljesülését jelenti
• teknősbéka jelével, mert a teknős a hosszú élet jelképe
  (gyakran látható még egy kínai jellegű álarc, ami az erő, a közösség és egység szimbóluma)

A ház bejárati ajtaja fölé fonott szalmából készítenek díszt, annak jeleként, hogy felkészültek az istenségek fogadására. A díszítés célja, hogy becsalogassa a jó szerencsét és távol tartsa az ártó szellemeket.

Japán ősi vallása a sintoizmus, amely olyan hit, ahol mindennek megvan a maga istene.

Minden lakásban van egy díszfülke, (japánul tokonoma), ahol egy képtekercs függ díszes kézírással és alatta egy szál virág látható. Azért nem több, mert ebben az egyben lehet igazán komolyan gyönyörködni. Itt helyezik el a családban elhunytak fényképeit is, újévkor ide teszik a mocsit, a rizsből készült süteményt, amit erre az alkalomra készítenek és csak január 7. után lehet megenni.

A háziasszonyok az ünnepek alatt nem szoktak főzni, hogy a vendégeskedésben kivehessék részüket. Ezért december utolsó napjaiban szinte mindent megfőznek, vagy nagy szupermarketekben vásárolják meg a finomságokat. Az újévi ételek összefoglaló neve: oszecsi-rjóri, van benne ajóka, kaviár, hering, hústekercs. Minden családnak van saját ételkülönlegessége is.
A finomságok mellé jólesik a rizspálinka, a kb. 12 fokos újévi szaké, amit otosonak hívnak. Azért isszák, hogy a hiedelem szerint elűzzék a rossz szellemeket.

Újév napja (Gan-dzsicu)
December 31-én éjfélkor megkondulnak a harangok, 108-t ütnek

, mert az embereknek a hagyományos felfogás szerint ennyi rossz tulajdonságuk van (pl. lustaság, irigység…) és minden harangütéssel egytől megtisztulnak. Az újév az újrakezdés és megújulás lehetőségét hordozza. Minden év első tevékenysége szertartásosan zajlik.

Január 1-én a japánok felveszik legszebb téli kimonójukat és elmennek a legközelebbi szentélybe imádkozni. Megköszönik az elmúlt év adományait és kérik, hogy a következő jó egészségben és boldogságban teljen.

Kívánságpénzt dobnak egy faláda nagyságú perselybe, meghúznak egy harangot, fejükkel kettőt bólintanak, majd kétszer tapsolnak és újból bólintanak egyet. Így teljesülni fog a kívánságuk.
Kívánságcédulát szoktak vásárolni, melyről az évi jóslatot olvashatják el. Ha valaki rosszat húz, elolvasás után ráköti egy faágra a szentélyben, hogy mégis szerencsés lehessen, így szabadul meg a rossztól.

Másnaptól rokonok és ismerősök látogatják egymást. Az ajándékokat szép négyszögletes kendőkbe (japánul furosiki) csomagolják.

Január 7-e után eszik meg a mocsit, a rizssüteményt, amelyet különféle tavaszi zöldfűszerrel ízesítenek, mert hitük szerint így maradnak egészségesek.

Az év leghidegebb hónapja. Nagy havazások vannak, főleg a Japán-tenger partján és Hokkaidón. Tokióban ritkán havazik.

Február 4.

a télből a tavaszba fordulás időpontja.

Minden évben más napra, január utolsó vagy február első napjaira esik az újhold és ez egyben az új állatév kezdete is a kínai horoszkóp szerint.

Babdobálás
A tavasz közeledtének megünneplésére és a rossz szellemek elűzésére hagyományosan pirított szójababbal töltött babzsákot dobálnak. A sintó szentélyek mellvédjéről, de nagyobb áruházaknál is folyik a dobálás. Gyakran a szumó birkózók is hajítanak babzsákokat, aki elkapja, annak szerencséje lesz az újévben. Odahaza is fontos a dobálás, ez a családfő dolga, aki közben ezt mondja:

ÖRDÖG KIFELÉ,
JÓ SZERENCSE BEFELÉ!

Aztán az apuka ördögálarcot vesz fel és a gyerekek szintén babbal dobálják őt.
A közhit szerint, ha annyi babszemet esznek, ahány évesek, egészségesek maradnak.

Északon, Szapporóban egyhetes hófesztivált rendeznek február elején. A város központjában. Jégből híres külföldi épületek nagyméretű másolatait készítik el (a magyar parlamentet is már felépítették).

Február 15-én és 16-án Akita tartományban – amelynek Budapest XII. kerületével is jelentős kapcsolatai vannak –), Jokote városban ún. Kamakura-fesztivált rendeznek. Ennek keretében hóból házakat építenek, melyek igluhoz hasonlítanak. A gyerekek gyertyafénynél üldögélnek és rizssüteményt esznek.

Az őszibarack virág naptári ünnepe.

Március 3. LÁNYOK ÜNNEPE, Hina-Macuri, Hina-Baba Fesztivál
A családok lánygyermekeikkel március 3-án tartják a Hina-babák ünnepét, hogy egészségükért imádkozzanak. Ennek keretében február közepétől állítják fel a 3/5/7 lépcsős, piros anyaggal bevont, díszes emelvényt, melyre a Hina-Ningjó-t, az igen értékes, mívesen díszített babákat állítják:

Legfelülre: Császár és a Császárné
2. sorba: 3 udvarhölgy
3. sorba: 5 zenész
4. sorba: 2 miniszter vagy bölcs
5. sorba: 3 őr
Az alsó sorban miniatűr cseresznyefa és narancsfa, lampionok, kis bútorok, pl. asztalkák, szekrények, hintó található.

Ezt az emelvényt az anyai nagyszülők veszik a kislányoknak megszületésükkor, hogy megóvják őket a szerencsétlenségtől. Sok családban öröklődnek is anyáról lányára az igen értékes, mívesen díszített makettek. Virággömb alakú, hajtogatott kuszudamákat, függő díszeket készítenek a kislányok születésekor.

Ma már több helyen helytakarékosságból csak Tacsibina párt (álló papírfigurákat ) tesznek ki egy üvegtárlóba.
Fontos, hogy a februárban felállított emelvényt március 3-án este le kell szedni, különben a kislány nem megy férjhez.

Nagasi-bina: egy papírbaba-párt hajtogatnak, amit egy szalmahajóba tesznek, és barackvirág meg rizssütemény kíséretében leengedik egy folyón, hogy elvigye magával a gonoszt.

Március 21. a tavaszi napéjegyenlőség napja
Márciusban meglátogatják az elhunyt hozzátartozók sírját.

Japánban a tanév március végéig tart. Ünnepélyes keretek között kapják meg a tanulók az év végi bizonyítványukat.

Április elején ünnepélyesen megnyitják az új tanévet.

Tavaszias kimonót vesznek fel.

A fák virágzásának sorrendje:

1. szilva
2. őszibarack
3. cseresznye

Világos színű, pl. rózsaszín, sötét rózsaszín függődíszeket készítenek.
A cseresznye virága a legtöbbet megénekelt „nemzeti” virág, sok zenei, irodalmi mű témája.

Cseresznyevirág nézés (Szakura-zenszen – Hana- no Hanami)
A Japán Meteorológiai Intézet ebben az időszakban napra pontosan előre jelzi, hogy délről északra haladva melyik zónában hány százalékban virult ki a cseresznyevirág.
Ilyenkor az emberek kimennek a szabadba, hogy a virágzásban gyönyörködjenek és a fák alatt piknikeznek baráti társaságokban, kollégákkal. Ilyenkor o-bentót, vagyis dobozban ennivalót visznek magukkal, gyakran szaké-t (rizsbort) isznak hozzá.

A hét istenség, a 7 szerencseisten:

1. Daikokuten – Gazdagság
2. Ebiszu – Szorgalom
3. Hateiszon – Jóság
4. Benten (az egyetlen istennő) – Szeretet, szerelem
5. Bisamonten – Bátorság
6. Dzsurokudzsin – Hosszú élet
7. Fukurokudzsu – Bölcsesség

A szerencseistenek az év végén közös csónakban eveznek. Mind hozza a maga ajándékát!

Április 29.Hirohito császár születésnapja volt, de az ő halála óta a Zöld Nap, ami egyben az Arany hét, az utazások kezdete.

Folytatódik az Arany hét:

Április 29. Zöld nap (Midori no hi)

Május 3. Alkotmány napja ( Kempo kinenbi)

Május 4. Nemzeti szünnap

Május 5. Fiúk ünnepe/Gyereknap (Kodomo no hi)

Május 5. Fiúk ünnepe / Gyereknap – Tango no szekku
3 lépcsős állványra szamuráj öltözetű harcost, szamuráj sisak kicsinyített mását helyezik, hogy a fiúk erősek és egészségesek legyenek, mint a szamurájok.

Koi-no-bori: póznán lengő ponty alakú szélzsákokat tesznek ki a házakra.. A ponty erejét és kitartását nagyra értékelik, mert árral szemben is képes úszni. A legfelső, legnagyobb ponty az apát szimbolizálja (sötétebb színű), alatta a mamáé kicsit kisebb (rózsaszín, vagy piros) és utána a gyerekeké egyre kisebb (pl. sárga, zöld )
Az étel a fiúk ünnepén tölgylevélbe csomagolt rizssütemény.

Írisz díszíti a házakat és íriszt tesznek a fürdővízbe, ami elűzi a rossz szellemeket és védelmet nyújt. Más virágok is ilyenkor nyílnak, pl. az azálea, hortenzia.
Ilyenkor szedik a friss tealevelet.

A nyár nagyon meleg és párás, sok az eső, szinte minden nap esik. A gyerekek ezért egy, a mi Süss fel nap c. énekünkhöz hasonló éneket énekelnek (Teru-teru-bózu) és egyszerű, fehér papírzsebkendőből vagy puha pamutból készült, gömbölyű fejű babát (buddhista papot) lógatnak ki az eresz alá, hogy szép idő legyen.

Július 7. és augusztus 7. között

sok üdvözlőlapot küldenek egymás egészségére gondolva.

Július 7. Tanabata fesztivál
Ilyenkor a tiszta nyári égbolton a Tejút csillagai teljes szépségükben ragyognak.
A legenda szerint egy évben egyszer a Tejúton találkozik a két szerelmes, az Altaira (Pásztorfiú) és a Vega (Szövőlány) nevű csillag, és szarkák kiterített szárnyából formált hídon átkelve beteljesül a vágyuk.
lyenkor hosszú bambuszágakra papírból kivágott, Tejutat ábrázoló papírdíszeket és más dekorációt akasztanak. Hosszúkás öt színű cédulákra kívánságokat írnak és azokat a díszek mellé teszik.

Augusztus 6.-án 8 óra 15 perckor

dobták le

Hirosimára

az első atombombát (114.000 halott).

Augusztus 8.-án 11 óra 2 perckor

a második atombomba,

Nagaszakira

hullott (73.000 halott).

Ehhez a szomorú eseményhez kapcsolódik

Szadako Szaszaki és az ezer daru története

, melyet külön lapon olvashatnak.

Augusztus 15-én emlékeznek meg a második világháború végéről Japánban. Ezen a napon békemeneteket és békegyűléseket tartanak, a világ békéjéért imádkoznak.
Augusztusban tartják az O-bon ünnepet, az Elhunytak ünnepét (minden vidéken más időpontban, mint nálunk a búcsút). Ilyenkor kiürülnek a nagyvárosok, mert az emberek tömegesen keresik fel a szülővárosukat, rokonaikat, és azok sírjait. A közhit szerint a halottak egy napra visszatérnek a földi világba. Zöldségből állatbábokat, pl. lovat készítenek, hogy vezesse az ősöket haza.

Bon-odori – Halottak napi tánc:
Népi körtánc. Ilyenkor a halottak megtérnek a hegyekből és népi körtáncot járnak. Gyakran öltik fel az elhunytak megmaradt ruháit is, végigjárják a falut, a várost és közben táncolnak,, zenészek, főleg dobok zenéjére.
Az utolsó este nagy tűzijátékkal ér véget. Papírlámpásokba gyertyát tesznek és ezt úsztatják le a folyókon, ki a tengerre, hogy újra elengedjék halottaikat.(szóró-nagasi)

Augusztusi szokás még az aranyhalfogás: vékony papírral borított fémszerszámmal próbálják az akváriumból a halakat kifogni, gyorsan, mielőtt a papír elázna.

Teliholdnézés ( O-cukimi)

Teliholdkor tiszta időben kiülnek az ablakba, erkélyre vagy teraszra és figyelik a holdat.

A hold krátereinek formájában egy nyulat vélnek felfedezni, amint a rizssüteményhez használt főtt rizst döngöli,

ezért holdnézés közben rizsgombócot esznek. Dekorációként az ősz jellemző virágait és gyümölcseit helyezik el, szépen elrendezve.

Szeptember 15. Idősek napja
Megköszönik az időseknek azt a sok fáradozást, amit értük és a közjóért tettek. Meglátogatják és megajándékozzák a szülőket, nagyszülőket.
Ez az ünnep a hosszú élet ünnepe is: nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő születésnapoknak: 60, 70, 77, 80, 88, 90, 99
A dupla számok különösen szerencsések!
Japánban is egyre nő az átlag életkor, öregszik a társadalom.

Szeptember 23 az őszi napéjegyenlőség napja.

Esküvők hónapja

A mai esküvő a régi tradíciók és modern szokások keveréke, melyet tipikusan főként a sintó vagy keresztény rítus szerint szoktak megrendezni, de előfordul buddhista vagy katolikus esküvő is. Általában elegáns ebédet rendeznek, szokás szerint drága szállodákban, ahol minden vendéget megajándékoz az ifjú pár, amit a vendégek

pénzajándékkal viszonoznak, melyet díszes borítékban adnak át.
Október virága a krizantém, ilyenkor érik a körte és az alma.

Ilyenkor nagyon színesek a fák, ezért a lombok színében, különösen a juharlevelekében gyönyörködnek. Ebben az időszakban sokan felkeresik a természetes forrású melegvizű fürdőket.

November 15-i Sicsi-go-szan, azaz a 7 éves lányok, az 5 éves fiúk és a 3 éves lányok és fiúk ünnepe.
Ilyenkor a gyerekeket a legszebb kimonójukba öltöztetik és sintó szentélyekbe viszik, ahol hálát adnak, hogy idáig egészségesen felnőttek és további egészségükért imádkoznak (Régen nagy volt a gyermekhalandóság). Édes rizslisztből hosszúkás, pálca alakú piros és fehér édességet készítenek. A japánok számára a páratlan számok szerencsések!

December 23-a a császár születésnapja.

Karácsony
Egy-két százalékban keresztények is élnek Japánban, a karácsonyt is egyre jobban megünneplik, amely hangos, pezsgős ünnep, és ma nagyrészt a kereskedelem nyomja rá bélyegét. Nagyon sok ajándékot vesznek és kapnak.

Újévre rengeteg üdvözlőlapot írnak és kapnak.
E hónap közepén végzik el a nagytakarítást, díszítik fel a lakást. A hónap végén a háziasszonyok nagyon sokat főznek előre, mert az ünnepek alatt nem főzhetnek.

Forrás: X